A kerti mulcs felhasználása és funkciói
A kerttakaró a talajfelszín védelmére és a talajtakaró javítására használt anyagok egy osztályának általános kifejezésére utal. Főleg két típusra osztható: szervetlen talajtakaróra és szerves mulcsra.
A szervetlen talajtakaró nem könnyen rothad, és alacsony a fenntartási költsége, de rontja a talaj levegőztetését és befolyásolja a növények növekedését. A kő, a kavics, a kavics, a kalcinált keramzit és a vulkáni kőzet a szervetlen talajtakaró leggyakrabban használt fajtái.
A szerves talajtakarók elsősorban olyan növényi anyagokat használnak fel, mint a felaprított gallyak, fakéreg, fenyőtűk, levágott fű, faforgács, dióhéj stb., amelyek összezúzásával boríthatják a virágágyások, cserepek, fák és cserjék felületét, valamint a virágszegélyeket.
A kerti mulcs használatának számos előnye van, többek között:
1. Tartsa meg a nedvességet a talajban, és közvetlenül csökkentse a víz elpárolgását.
2. Gátolja a gyomok növekedését. Ha maga a talajtakaró nem tartalmaz fűmagot, és a fektetés vastagsága meghaladja a 7 cm-t, akkor hatékonyan gátolja a gyommagok csírázását és eltünteti a meglévő apró gyomokat.
3. A talajtakarás kiegyensúlyozottabb talajhőmérsékleten tartja a talajt. A talajtakaró lassan vezeti a hőt, így a talaj erős napfényben viszonylag hűvös, fagyos időben pedig meleg maradhat.
4. A mulcs megakadályozhatja a talajfelszín tömörödését, javíthatja a víz felszívódását és behatolását a talajban, valamint csökkentheti a víz- és talajveszteséget.
5. A talajtakaróként használt szerves anyagok javíthatják a talaj szerkezetét és a gazdálkodási teljesítményt. A szerves talajtakaró rothadás után műtrágyaként is használható a talaj tápanyag-pótlására.
